A tőzsdézést, ha kellene én két nagy kategóriába sorolnám. Az egyik a befektetés a másik a kereskedés.
Szokás a kettőt szinonimaként is használni, azonban egy kicsit más és más mindkettő. Az én értelmezésemben befektetés esetében a pénz forgatása tőkeáttétel nélkül, kereskedés esetében azonban tőkeáttétellel történik. A tőkeáttételes kereskedésről még fogok írni a továbbiakban, azonban a mostani gondolatmenetemet a befektetés illetve a kamatos kamat elve felé szeretném elvinni. A véleményem, hogy befektetéssel mindenkinek kell foglalkozni.
Az intézményi befektetők, nyugdíj alapok, úgy működnek, hogy amikor beáramlik a tőke azt szépen fokozatosan befektetik. Folyamatosan áramlik be új tőke, így folyamatosan vásárolnak. Ez történhet bizonyos időközönként pl. hetente, havonta, vagy akár bizonyos árfolyamszinteken is. Nevezik ezt DCA (dollar cost averagin) stratégiának is. A végcél az, hogy a befektetők minél jobb átlagárat kapjanak.
Három esetettel szeretném ezt szemléltetni:
1. Amikor az árfolyam fokozatosan emelkedik.
2. Amikor az árfolyam az árfolyam oldalaz.
3. Amikor az árfolyam esik.
Ha folyamatosan vásárolunk, akkor mindhárom esetben az átlagárunk a mozgás közepén lesz. (Ezt a piros vízszintes vonal szemlélteti.) Így az első esetben profitban a második esetben 0 közelében, a harmadik esetben pedig mínuszban leszünk. Hogyha sokáig trendszerűen mozog az árfolyam (folyamatosan egy irányba megy), akkor bizonyos időközönként korrekciók következnek be. Ezek a korrekciók akár, 50% vagy 61,8% (fibonacci számokból adódóan) mértékűek is lehetnek és ekkor még csak korrekcióról beszélünk, nem trendfordulóról. Tehát még az utolsó veszteséges esetben is gyakran visszatérne az árfolyam az átlagárhoz, ahol 0 közelében lenne a befektetésünk.
Összességében kijelenthető, hogy vagy pluszban vagyunk, vagy mínuszban vagyunk, vagy 0 közeli állapotban vagyunk. Hogyan lehet ebből pénzt csinálni? Úgyhogy hogy akkor vesszük ki a befektetésünket, amikor pluszban vagyunk. Sokan megijednek, amikor látják a mínuszokat, pedig hosszú idő alatt a befektetések mindig profitot termelnek. A befektetések esetében a legjobb barátunk, ami segít abban, hogy gyakran legyünk a profitos tartományban, az a diverzifikáció. Ezt a részvénypiacon a legkönnyebb példával szemléltetve, nem csak egy fajta részvényből vásárolunk, hanem több fajta részvényt veszünk. Erre léteznek úgynevezett indexek a legismertebbek az S&P500 (500 legnagyobb amerikai vállalat részvényeit tartalmazza), NASDAQ100 (100 legnagyobb nem pénzügyi cégek részvényeit tartalmazza) vagy DAX30 (30 legnagyobb német cég részvényeit tartalmazza). Az hogy egyszerre 500 cég csődöl benne annak azért elég kicsi az esélye, természetesen ha jön egy gazdasági válság, akkor ezt a 500 céget is megtépázzák, de idővel biztos, hogy jön az emelkedés.
Ezen a képen látható S&P500 heti grafikonja, jól látható, hogy többször is volt visszaesés a történelemben, azonban aki kitartott és az esés idején is vásárolt, az a végén jól járt.
Hogy jön itt képbe a kamatos kamat? Jogos a kérdés, hiszen a kamatos kamatot leginkább bankbetétek esetében szokás számolni. Ugyanis a részvénypiacon a volatilitás miatt, vannak olyan szakaszok, amikor pénzt veszítesz, így a kamatos kamat a klasszikus formában nem működik. De a lényeg, maga a kamatos kamat elve, hogyha az S&P500 index éves 12-15% körüli átlag hozamával számolunk, akkor szemléltethető a befektetésünk gyarapodása. Egy applikációban végeztem némi kalkulációt, két esetet vizsgáltam:
Mindkét esetben 4 € volt a kezdő befektetés egy S&P500-t követő ETF-be. Az első esetben csak 20 évig naponta 40 € újabb befektetéssel számoltam. A második esetben 40 évig naponta 4 € befektetéssel számoltam. Brutális a különbség, míg az első esetben 292.160 € került befizetésre ez "csak" 2,41 millió €-t hozott. A második esetben csak 58.440 € befizetés után 7,14 millió €-t ér a portfóliónk.
Természetesen ezek csak becslések és ahogy említettem a részvénypiacon lehetnek jelentősebb korrekciók, amiket hosszabb időbe telik a befektetésnek ledolgoznia. 40 év nagyon hosszú idő, van akinek 4 € (1640 Ft jelenlegi árfolyamon) naponta sok, van akinek meg egy doboz cigi, vagy egy kávé ára. Viszont gondoljunk a gyerekeinkre, ha születésükkor elkezdünk nekik spórolni és 40 éves korukra 7,14 milliót €-t (ezt Ft-ba ki se merem számolni) le tudunk tenni eléjük, és megtanítjuk nekik ezt a spórolási szemléletet, akkor a hozamokból vígan el fognak élni és jó eséllyel az őket követő generációnak sem lesz túl sok problémája.
Érdekesség, ha valaki nagyon bátor és azt mondja, hogy neki ez kevés, még akar valami extrát, akkor hozzá lehet nyúlni a napjainkban legtrendibb, és talán legnagyobb volatilitással rendelkező eszközéhez a bitcoinhoz. A lenti kép egy bitcoinba fektető ETF-re vonatkozó kalkuláció.